Kb. du. 3kor jött értem David, körbevitt a városon, közben érdekes dolgokat tudtam meg az örményekről. A város nagyon furcsa, európa és ázsia keveréke. Van nagyon lepusztult része, viszont látszik az igyekezet, hogy szépítsenek rajta. Ott van például a Cascade, ami tényleg nagyon szép és illik a környékhez (majd töltök fel fotókat, amint tudok).
Egyébként elég olcsó itt nagyjából minden, kivéve a ruha (az orsay pl. hasonló árakkal dolgozik, mint magyarországon), mert abban nagyon igényesek ám, nem vesznek fel akármit. Vettem két gombóc fagyit meg egy kávét 1000 dramért (1euro kb. 500 dram, szóval kb. felezni kell és megkapod forintban), a vacsi egy korsó sörrel szintén megvan ennyiért.
A közlekedés elég vicces, nagyon szervezetlen. Van metrójuk, de nem hiszem, hogy fogom használni, nem esik útba. A kedvencem a Mashrutka, ami lényegében minibusz (ez alatt régi, átalakított dobozos autókat kell érteni). A megállókat nehéz felismerni ha nem vagy helyi, leszállni meg csak akkor tudsz, ha bekiabálsz valami vicces mondatot, amit nem tudok megjegyezni. Egy út kemény százasba kerül. A taxi meg szemtelenül olcsó, a reptérről 5000 dramért hozott a kolihoz, pedig bõven megvan 15km.
Vettem egy régi Alcatel telefont 5000dramért, mert az enyém nem kártyafüggetlen és a helyi sim nem jó bele. Nem gondoltam, hogy még életemben ilyet fogok használni.
Találkoztam a júliusi csapattal, irtó jó fejek, ma volt a búcsúbulijuk lényegében, ezért végigkóstoltunk minden ételt-italt, amit hozott mindenki a saját hazájából. Aztán bementünk a városba bulizni, most értünk haza. Hasznos tanácsokat is kaptam. Minthogy az örmény nõk házasság elõtt nem szexelnek, ezért a férfiak minden európai nõnél (nyilván ha szõke vagy,pláne) bepróbálkoznak, hátha. Egyébként tényleg furi az egész, a fõ kontaktunknak Zarának haza kellett mennie éjfélkor, mert a szüleivel lakik és csörgött a pizsije.
Fú, annyi mesélnivalóm van, pedig csak egy nap telt el. Mondjuk ez elég hosszú volt.
Néhány kép a városról:
Egyébként elég olcsó itt nagyjából minden, kivéve a ruha (az orsay pl. hasonló árakkal dolgozik, mint magyarországon), mert abban nagyon igényesek ám, nem vesznek fel akármit. Vettem két gombóc fagyit meg egy kávét 1000 dramért (1euro kb. 500 dram, szóval kb. felezni kell és megkapod forintban), a vacsi egy korsó sörrel szintén megvan ennyiért.
A közlekedés elég vicces, nagyon szervezetlen. Van metrójuk, de nem hiszem, hogy fogom használni, nem esik útba. A kedvencem a Mashrutka, ami lényegében minibusz (ez alatt régi, átalakított dobozos autókat kell érteni). A megállókat nehéz felismerni ha nem vagy helyi, leszállni meg csak akkor tudsz, ha bekiabálsz valami vicces mondatot, amit nem tudok megjegyezni. Egy út kemény százasba kerül. A taxi meg szemtelenül olcsó, a reptérről 5000 dramért hozott a kolihoz, pedig bõven megvan 15km.
Vettem egy régi Alcatel telefont 5000dramért, mert az enyém nem kártyafüggetlen és a helyi sim nem jó bele. Nem gondoltam, hogy még életemben ilyet fogok használni.
Találkoztam a júliusi csapattal, irtó jó fejek, ma volt a búcsúbulijuk lényegében, ezért végigkóstoltunk minden ételt-italt, amit hozott mindenki a saját hazájából. Aztán bementünk a városba bulizni, most értünk haza. Hasznos tanácsokat is kaptam. Minthogy az örmény nõk házasság elõtt nem szexelnek, ezért a férfiak minden európai nõnél (nyilván ha szõke vagy,pláne) bepróbálkoznak, hátha. Egyébként tényleg furi az egész, a fõ kontaktunknak Zarának haza kellett mennie éjfélkor, mert a szüleivel lakik és csörgött a pizsije.
Fú, annyi mesélnivalóm van, pedig csak egy nap telt el. Mondjuk ez elég hosszú volt.
Néhány kép a városról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése